A közelmúltban megjelent Vandra Atilla és Drégelyi-Kiss Ágota tanulmánya a Metrology folyóiratban, amely alapjaiban változtatja meg a klinikai laborok minőségellenőrzési szemléletét. A kutatás bizonyítja, hogy a hosszú távú minőségellenőrzési adatok nem követik a normál eloszlást, ezért a jelenlegi gyakorlatok – például a Westgard-szabályok – hibás döntési határokat alkalmazhatnak. Az új hiba-modell különválasztja az állandó (CCSE) és az időben változó (VCSE) szisztematikus hibakomponenst, ami kulcsfontosságú a mérési bizonytalanság pontos becsléséhez.
A klinikai laboratóriumi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csak az állandó torzítás korrigálható hatékonyan, az időben változó komponens nem, ezért a hagyományos QC szabályok újragondolása elengedhetetlen. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a VIM3 definícióit is módosítani kell, egyértelműen megkülönböztetve a mérési hiba rendszeres és véletlen komponensét.
Az új megközelítés kevesebb téves riasztást, pontosabb hibabecslést és megbízhatóbb minőségellenőrzést eredményezhet a klinikai laborokban.
Teljes cikk: https://doi.org/10.3390/metrology5040067